Hass, alkoss, gyarapíts!

...a fordulat Hankiss Elemér szociológustól származik, és akár nekünk is írhatta volna. Az értékek kutatásával is foglalkozó Hankisst a közszolgálati televízió vasárnap esti zászlóshajójában, A Szólás Szabadsága c. műsorban kérdezték a válságról.

Hankiss felvetette azt, amit a Hass, alkoss, gyarapíts! mozgalom is zászlójára tűzött: mindenki maga is végig kell gondolja, hogy mit tehet azért, hogy kilábaljunk a válságból. Nem tudjuk ugyan teljesen irányítani a körülményeinket, és az élet bizony lecsaphat ránk, ahogy a válság teszi is sokunkkal. Azonban mégis mindenkiben ott a lehetőség és a felelősség, hogy aktívan keresse a talpraállást és saját körülményeinek javítását.

Hogy mit tehetünk? Hankiss többek között egy elsőre talán naívnak tűnő, de mégis fontos példát is említett:

Egy átlagos magyar tévénéző körülbelól napi négy órát tölt a tévéképernyő előtt. Ha csak egy órát ebből arra fordítanánk, hogy egy nyelvet tanuljunk, akkor 5 éven belül kétnyelvű ország lennénk...

Körülbelül ennyi időt töltenek a tévé előtt a fejlett világ más országaiban is, tehát először azt gondolnánk, hogy naivitás, hogy ezen változtatni lehet, és nem is jó fokmérője életminőségünknek, hiszen máshol jobban mennek a dolgok. Sőt, a kikapcsolódás, informálódás is fontos, minden ember létszükséglete, és a tévénézés ennek fontos eszköze lehet.

A sorok mögé tekintve, a példa fontossága abban rejlik, hogy rávilágít, tudatosabbnak kell lennünk időnk felhasználásban, és nagyot változhat életünk. Ez igen messzire vezető téma, amiről biztos, hogy lesz még szó a blogon – ízletítőnek egyelőre annyit, hogy a szórakozást ne pusztán a passzivitásban keressük, hanem töltsük meg tartalommal! Ez lehet például alkotótevékenység, ami amellett, hogy készségeinket is fejleszti, legalább annyira kikapcsol, mint a passzivitás; ez lehet társasággal eltöltött szabadidő, így egyben társas kapcsolatainkat is építjük; vagy ez lehet sport, amely egészséges életünkhöz járul hozzá. És az elv ennél még általánosabb: Töltsük meg tartalommal életünket! Ne a napot lopjuk, hanem aktívan keressük, hogy mit tudunk tenni magunkért és másokért!

Igen, éppen gazdasági világválság köszönt ránk, vállalkozások mennek tönkre, munkahelyek szűnnek meg, lassul a fejlődés minden téren, nehezedik az életünk. Hazánk gazdasági mutatói egyre rosszabbak, a politika elvesztette hitelét, a közéletet és a hétköznapokat pedig a pesszimizmus és az önzés uralja - országunk így számos tekintetben sereghajtóvá vált térségünkben, és lassan a Balkánnal és a harmadik világgal veszik egy kalap alá.

Igen, hazánk népessége évtizedek óta csökken, és Európa többi országához hasonlóan "elöregedik". Ennél rosszabb, hogy nálunk az egyik legalacsonyabb az aktív foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez képest - az aktív korú lakosság több mint 40%-a hivatalosan nem dolgozik: feketemunkás, munkanélküli, vagy idő előtt nyugdíjazott. Roma honfitársainkat pedig generációk óta nem sikerül beépíteni társadalmunkba, és egyre nagyobb számban kerülnek egyre szorultabb életfeltételek közé - és nem csak ők -, ami egyre több súrlódáshoz, konfliktushoz vezet.

Ha kitekintünk, akkor sem látunk sok bíztatót, a fejlett világ gazdasága megtorpant és recesszióba fordult. Ráadásul a 21. század igazi problémája ennél még nagyobb: Földünk túlnépesedik, rohamosan éljük fel annak erőforrásait, fogy az olaj, a tiszta víz, a világ tengereinek halállománya, földrészeinek erdőterülete; a változó éghajlat pedig egyre súlyosbodó környezeti katasztrófákat hoz.

Éppen itt az idő, hogy észbe kapjunk és változtassunk! Mert nem lehet, hogy a munkánál dicséretesebb legyen a naplopás; nem lehet, hogy Magyarország az adókerülés, ügyeskedés és a depresszió országa legyen; nem lehet, hogy ostoba tehetetlen népként sodorjon minket az ár, és csak figyeljük, ahogy körülöttünk minden összeomlik, és egyre rosszabb lesz.

Van lehetőség, hogy mindezen változtassunk. Aki pozitívan tekint a világra, az önmagát sem találja elveszettnek, hanem fejlődni törekszik. Aki fejlődni törekszik, az célt és követendő erényeket talál magának. Akinek pedig célja és erkölcsi tartása van, az képes hatni és alkotni a környezetében, és pozitívan formálni azt. Aki pedig pozitív formáló erő, az saját erejét sokszorosan kapja vissza a környezetétől, melyet ő alakított szebbé, és a hozzá hasonlóktól, akiket maga köré vonz. Tehát hass, alkoss, gyarapíts, és nemcsak a haza, ahogy Kölcsey mondja, de saját életed, családod, városod, sőt az egész világ fényre derül!

Mit jelent hatni, alkotni és gyarapítani? Úgy élj, hogy jobbá teszed környezetedet, hogy építesz, létrehozol, védesz, és élvezettel, de felelősséggel használsz, legyen szó javakról, eszmékről, vagy emberi kapcsolatokról...

Hass, alkoss, gyarapíts, és terjeszd az igét: a magyar csoda most kezdődik!